A Carbon Credit piac kialakulása, szabályozása és a benne rejlő üzleti lehetőségekAz
ENSZ világszervezete 1997-ben a kiotói egyezmény keretében meghatározta
a Világ szén-dioxid kibocsátásának keretszámait, melyet mára majd a
világ összes nemzete elfogadott. Ez az úgynevezett: szén-dioxid Kvóta. A
szén-dioxid Kvóta elszámolása roppant egyszerű. Az egyezmény alapján
minden ország meghatározott mennyiségű széndioxid kvótát kapott.
Az
egyensúlyt a kvótakereskedelem szabályozza, melynek keretében azon
országok, melyek kvóta többlettel rendelkeznek, azt eladhatják azoknak,
akiknél kvóta hiány van.
Az ENSZ a széndioxid kvótát ugyan
meghatározza, ugyanakkor a kvóta megtakarítást az országok sajátosan
növelhetik, olyan beruházásokkal, melyeket erre az ENSZ minősít. Ilyen
beruházások például a szél, víz, napenergia hasznosítás, vagy az
erdőtelepítés. A szén-dioxid Kvóta növelésére alkalmas beruházásokat
Carbon Farmnak nevezik. A Carbon Farmok, valamint a nemzetközi piac,
szén-dioxid kvóta pénzügyi elszámolásának az alapja a kvóta
fizetőeszközzé való tétele, azaz a szén-dioxid kvóta Carbon Creditre
váltása, és a Tőzsdén jegyzett kereskedelme.
A Carbon Credit nem más, mint a szén-dioxid kibocsátási kvóta értékesítésének eszköze.
1 Carbon Credit = 1 tonna szén-dioxid kibocsátás.
A karbon finanszírozás rendszere
Jelenleg világszerte három rendszerben is jelen van a karbon finanszírozás
Egyrészt az önkéntes piacon.
A
cégek kiszámolják, hogy saját működésüknek, akár egy-egy terméküknek
mekkora a szén-dioxid-lábnyoma.A fennmaradó kibocsátásukat más típusú
csökkentésekkel, megújuló energiaforrásokba való beruházással stb.
egyenlítik ki.
Másrészt az EU ETS – a kötelező kibocsátási rendszer – ez jelenleg a legnagyobb a világon.
A harmadik pedig az, amikor a Kiotói Szerződés egyik tagállama ÜHG-csökkentő projekteket finanszíroz ott, ahol ez kevesebbe kerül neki.
A karbon piac úgy általában azért növekszik, mert mind a három kereskedési forma dinamikusan bővül.
A
karbon piac az elmúlt években óriási ütemben bővült. Míg 2007-ben 2984
millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházgáz kibocsátási jogával
kereskedtek 63 milliárd dollár értékben, 2008-ra már 4811 millió tonna
joga forgott 126,4 milliárd dollárért (a Világbank 2009-es adatai
szerint).
A Kvóta mint hitelfedezet
A piac
azért bővül, mert biztonságos befektetésnek számít szén-dioxid
csökkentést finanszírozni. A bankok felé hitelfedezetet is jelent, tehát
nagyon is elképzelhető a jövőben, hogy a pénzintézet az üzleti tervben a
CO2-csökkentés hatékonysága alapján dönt úgy, hogy pénzt pumpál egy
projektbe.
Erre egy konkrét példa :
Bank of America vezető a
szén-dioxid-csökkentési stratégiák terén. A bank nemrégiben indított el
egy 20 milliárd dolláros10 éves kezdeményezést. Kibocsátás-csökkentésű
projektek, zöld technológiai beruházások finanszírozására, mely
elősegíti a Carbon Credit kereskedelmet.
A jövőben rejlő lehetőségek
Egy
Carbon Credit ára jelenleg a Piacon 14-16 euró. A világ energiapiacának
jelenleg csak 10-15%-a Zöld energia. A Carbon Credit piac a következő
10 év legnagyobb üzleti sikere lesz, mert ezt a piacot az ENSZ elvárásai
szerint 2020-ra meg kell duplázni. Azok, akik most jegyzik a Carbon
Credit üzletágban magukat, olyan pénzügyi hálózat első tagjai lesznek,
akik bevételeit nem lehet kellő mélységben felmérni, és megjósolni, de
még a legpesszimistább elképzelések is elképsztő lehetőségeket
villantanak meg.
A piacbővülés mértéke nagyban függ attól, mennyiben
adnak az elkövetkezendő évek klíma konferenciái zöld utat és lendületet
az alacsony karbon kibocsátású (low-carbon) gazdaság fejlesztésének. De
akármi is lesz a konferenciák végeredménye, az európai, állami
rásegítéssel működő karbon kereskedelmi rendszerek világszerte el fognak
terjedni. A elmúlt időszakban például ausztrál illetékesek jelentették
be, komolyan foglalkoznak egy ETS-szerű megoldás bevezetésével, de erre
készül Dél-Korea, Japán és Új-Zéland is.
Kína hasonló úton elindulva karbon intenzitás-vizsgálattal indítja önkéntes ÜHG-csökkentő vállalásait.
Az
USA még nem kötelezte el magát ÜHG csökkentési számokkal a
klímaváltozás terén, azonban az üzleti alapú és projektekhez kötődő
karbon menedzsment jól működik, hatékonyan és hitelesítve mérsékli a
szén-dioxid-kibocsátást.
Üzleti kilátások az elkövetkezendő 10-15 évben
A
szén-dioxid piac forgalma a kőolaj piacénak a duplájára nőhet a 2010-es
években. Az olajpiac jelenleg 1,5 billó (ezermilliárd) dollárt ér. A
londoni City pénzügyi elemzőinek értékelése szerint a karbon piacon a
tranzakciók értéke ennek a kétszeresét, vagyis a 3 ezermilliárd dollárt
éri el a következő tíz-tizenöt évben. A szén-dioxid-kereskedelem akár a
szűkülő részvénypiac okozta veszteségek vagy az emelkedő infláció
ellensúlyozására is bevethető.
Ami már kézzelfogható, hogy a 2010-11-es években a karbon piac forgalma eléri vagy meghaladja az 1000 milliárdos szintet.
Amiről nem beszél a média!
A dolgok mögé látva, amiben mindenki egyetért a színfalak mögött az az,
hogy az emberiség fennmaradása érdekében azonnal lépni kell! Köszönet
Al Gorenak és a klímaváltozással és annak okaival foglalkozó tudósok
meggyőző, tényfeltáró munkájának. Nem kérdés, hogy 2012 –ben
megállapodásra kell jutniuk a kormányoknak. Véleményem szerint a
megállapodás szükségességét senki nem firtatja mára, de mivel sérülést,
veszteségeket is jelent a gyors átállás, próbálja minden ország az ezzel
kapcsolatos kiadásokat minimalizálni. Közben, pedig a klímaváltozás
miatti károk elhárítására a GDP-ből fordított összegek már tetemes
méreteket öltenek egyes országokban.
Csak néhány összefüggést, példát említenék a teljesség igénye nélkül a közelmúltból.
-
Görögországban soha nem látott jelentős havazások voltak az elmúlt
években (még hókotrójuk sem volt sok helyen) óriási többletköltségek és
fennakadások a gazdaságban –> Görög válság!
- USA gazdaságát vajon
mennyire viseli meg az egyre növekvő számban előforduló egy-egy aszály
vagy tornádó? –> Felteszem a kérdést… Honnan is ered a pénzügyi
válság?
- Pakisztáni árvíz 13 millió embert érintett augusztusban –> gazdasága romokban.
- Londonban és Párizsban megszokottá válik a havazás télen a kánikula meg nyáron?! –> Lassuló gazdaság mind a két országban!
- Spanyolország! Egyes területeikre az édesvizet már tartályhajókon szállítják… –> mi van a gazdaságukkal???
Szóval
mese nincs, a CO2 kibocsátást radikálisan csökkenteni kell erre, pedig
nincsen jobb mint a Karbon Kreditekkel történő ellentételezési
programok. Először önkéntes, majd pedig kötelező módon! Mindig is voltak
élenjáró országok, akiket lehetett másolni! Már vannak jó példák csak
senki nem szereti, ha venni kell az új technológiákat, ezért vár az
utolsó pillanatig a megegyezés…, de ami késik az nem múlik.
